Hogyan tanítunk?
A Waldorf-pedagógia a gyermek életkori sajátosságaihoz, fejlődési ritmusához és egyéni képességeihez igazodva szervezi a tanulást. Az ismeretek átadása mellett fontos szerepet kap a művészet, a mozgás, a gyakorlati tapasztalás, az elmélyülés és a közösségi együttműködés.
Az epochális oktatásról
Elmélyülés, ritmus és egyetlen témára irányuló, összpontosított figyelem.
Figyelem- és koncentrációproblémákkal küzdő világunkban mindennél aktuálisabb és gyakorlatiasabb oktatási forma az epochális – más néven korszakos vagy időszakos – oktatás. A megterhelő, folyamatosan váltakozó tantárgyi impulzusok helyett könnyebben élhető, kiszámíthatóbb tanulási formát biztosítunk a diákoknak.
A hagyományos iskolarendszerben a tanulók napi órarendjében öt-hat különböző tantárgy szerepelhet: magyar, matematika, történelem, biológia, idegen nyelv és más tárgyak váltják egymást. A Waldorf-iskolában a gyermekek a főoktatás során hosszabb időn keresztül, egy epochában egyetlen tantárgyra összpontosítva dolgozzák fel az életkoruknak megfelelő témát.
A hosszabb időkeret lehetőséget teremt a minőségi gyakorlásra, a hatékony ismétlésre és a témák sokoldalú megközelítésére. Mivel a gyermekek huzamosabb ideig benne maradnak az adott tanulási folyamatban, nem zökkennek ki folyamatosan egy újabb tantárgy kedvéért.
Az egyes tantárgyak éves óraszámai az epochákban tömbösítve valósulnak meg. Ez hatékonyabb időkeretet ad a feldolgozandó tananyagrészekhez, és teret biztosít annak, hogy a témákhoz mozgáson, művészeten, megfigyelésen, beszélgetésen, gyakorlati feladatokon és önálló alkotáson keresztül is kapcsolódjanak a tanulók.
A tanulási folyamat széles palettán kínálja az új ismeretek felfedezését és elsajátítását. Ennek köszönhetően a különböző képességű és érdeklődésű gyermekek többféle úton juthatnak el a megértéshez.
A tanultaknak időt adunk az ülepedésre
Miután egy időszak lezárul, az adott tantárgy ismeretei pihentető fázisba kerülnek, és hosszabb ideig inaktív állapotban ülepednek. A tapasztalatok szerint ez a módszer az emlékezet működésére is kedvező hatással van.
Az ismétlés egy nagyobb lélegzetű ritmusba ágyazva támogatja a tanulást. Bár a diákok esetleg hónapok óta nem foglalkoztak az adott témával, a következő epocha kezdetén sokszor gyorsan és biztosan elő tudják hívni a korábban megszerzett tudást. Erre épülhet rá a következő időszak új tananyaga.
Az epochális oktatás szinte valamennyi tantárgyat képes integrálni. A gimnáziumi években projektjelleggel akár több tantárgy is szolgálhat egy közös, kiemelt témát, például környezetvédelmi, energiagazdálkodási, társadalmi vagy szociális kérdések feldolgozását.
Nyelvtanítás
A Waldorf-iskolában a nyelvtanítás célja hármas. Egyrészt olyan eszközt adni a gyermekek kezébe, amellyel idegen nyelvű emberekhez tudnak kapcsolódni, kommunikálni tudnak az anyanyelvükön kívül is, és magabiztosabban igazodnak el a világban.
Másrészt a nyelvtanítással egy idegen kultúrában is megmerítjük őket. Megismerik más népek szokásait, ünnepeit, étkezését és hagyományait. Ezáltal bővülnek az ismereteik, és új viszonyítási alapot kapnak a magyar kultúrához, szokásokhoz és értékekhez is.
Harmadrészt az idegen nyelv tanulása a gondolkodás iskolázása szempontjából is fontos. Ha valakinek egy másik nyelvtani struktúrával, szórenddel és szókinccsel kell kifejeznie magát, az új feladat elé állítja az agyat. Ennek rendszeres gyakorlása fejlesztő hatású.
Iskolánkban két idegen nyelvet oktatunk. A gyermekek már első osztálytól németet és angolt tanulnak, az első években nyelvenként heti két órában. Az óraszám az évfolyamokkal együtt fokozatosan emelkedik.
A tizenharmadik osztályban akár két nyelvből is heti négy óra áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően iskolánkban rendszeresek a kiemelkedő eredményű, emelt szintű nyelvi érettségik.
Nyelvtanítás a gyakorlatban
Informatika? Inkább digitális kultúra!
Az első hat évfolyamon a digitális kultúra a nagy közismereti témakörökbe ágyazva jelenik meg, a moralitás és a szociális készségek megerősítésével együtt. Önálló órakeretet a tantárgy csak a hetedik osztálytól kap. A tanulók ekkortól kezdik meg a különféle digitális eszközök tudatos használatát.
Pedagógiánk egyik alappillére a gyermek fejlődési állomásaira irányuló figyelem. Igyekszünk védeni a kisgyermekkort, miközben támogatjuk a felnövekvő fiatal érdeklődését és kíváncsiságát.
A hetedik és nyolcadik osztály digitális kultúra óráin a tanulók felfedezik, honnan ered a technológia, hogyan alakítja az ember a gépet, és hogyan hat vissza a gép az emberre.
Megismerik a huszonegyedik század egyre virtuálisabbá váló médiakörnyezetét, a gépek felépítését és működését, valamint az emberi felelősség és moralitás technológiában való megjelenését.
Alkotva tanulnak
- Zenedoboz készítése.
- Tipográfiai feladatok.
- Kiadványtervezés.
- Gépinstallációk és különféle alkotó projektek.
Ezeken a tevékenységeken keresztül sajátítják el azokat a készségeket, amelyek a digitális eszközök értő, kreatív és felelősségteljes használatához szükségesek.
A középtagozat utolsó éveiben megalapozzuk a felső tagozat Techné elnevezésű tantárgyát. Ebben a fiatalok mélyebben vizsgálják a technológia társadalmi, emberi és környezeti hatásait, és olyan gyakorlatokat sajátítanak el, amelyek segítik őket az állandóan változó digitális világban való tudatos eligazodásban.
Extra lesson – a segítő figyelem
Az extra lesson a Waldorf-iskola segítő pedagógiai ága. Középpontjában a gyermek testi érzékelése, mozgása, egyensúlya és belső biztonsága áll.
A pedagógus igyekszik figyelmesen meghallani és „letapogatni” a gyermek lényéből érkező választ, majd ebből kiindulva segíteni őt.
A foglalkozásokon elsősorban rajz- és festésgyakorlatok, mozgásos feladatok, ritmusgyakorlatok és a légzés harmonizálása kapnak szerepet.
A cél a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, a belső egyensúly megteremtése, valamint a mozdulatok és lelki mozdulások felszabadításán keresztül a gondolkodás rugalmasságának támogatása.
A folyamat lépésről lépésre vezeti közelebb a gyermeket önmagához és az őt körülvevő világ pontosabb, biztosabb érzékeléséhez.
Dráma – a szó ünnepe
Intézményünk egyik legrégebbi hagyománya a májusban megrendezett drámaidőszak. Minden Waldorf-iskolának megvan a maga sajátossága; a Perint partján ez a szó ünnepe, a drámajáték.
Minden osztály elkészíti saját dramatizált munkáját az első osztálytól a nyolcadik évfolyamig, az adott életkornak megfelelő történeteket és témaköröket feldolgozva.
Mesék, fabulák, szentek élete és mitológiai történetek verses, közösen mondott feldolgozása.
Egyre összetettebb jelenetek, önállóbb megszólalások, rajzolt díszletek és személyre szabott jelmezek.
Összetettebb karakterek, dialógusok, mozgás, zene és valódi színházi előadás.
Az alsóbb évfolyamokon az együtt mondás, a közös beszéd és a ritmikus mozgás áll a játék középpontjában. Az egész év során gyakorolt mozgásformákat énekek és furulyán megszólaló dallamok kísérik.
A jelmez és a díszlet kezdetben jelképes: egy selyemkendő, szék vagy babzsák is elegendő lehet egy tér vagy karakter megteremtéséhez. A középtagozat felé haladva mindez egyre konkrétabbá válik. Festett díszletek, berendezett jelenetek és személyre szabott jelmezek születnek.
Az együtt hangzó szövegeket fokozatosan felváltják az egyéni megszólalások. A gyermekek a dialógusokban, beszédgyakorlatokban és mozgásos feladatokban mozgósítják saját erőiket és képességeiket.
Az osztálytanító a szerep- és témaválasztás során mindvégig szem előtt tartja, hogyan támogathatja a dramatizált anyag az osztály szociális helyzeteit és az egyes gyermekek fejlődését.
A választott történet lehet ismert irodalmi mű, a tanító által átdolgozott darab vagy teljesen új, az adott osztály számára született színmű. A diákok négy hét alatt tanulják meg és formálják előadássá, majd egyetlen alkalommal színre viszik az iskola többi évfolyama, a szülők, pedagógusok és vendégek előtt.
A dráma elsődlegesen nevelési és oktatási lehetőség. Az év végén a tantárgyi szintézis egyik fontos eszközeként járul hozzá a gyermekek harmonikus fejlődéséhez.
Bothmer-gimnasztika
A Bothmer-gimnasztikában a mozgáson keresztül fejlesztjük és ápoljuk a fiatalok képességeit.
A foglalkozásokon ritmusgyakorlatokat végzünk, masszírozunk, és elsajátítjuk a Bothmer-gimnasztika jellegzetes formagyakorlatait. Mindezt a fejlődő fiatal életkorához igazítva, a belső és külső változásokat támogatva.
Az elmélyült mozgásgyakorlatok segítik a testtudat, az egyensúly, a térérzékelés, a figyelem és a belső tartás fejlődését.
A tudatos mozgás nemcsak pontosabbá, hanem szebbé és kifejezőbbé is válik. A gyermek és a fiatal fokozatosan megtapasztalja, hogyan tudja saját testét egyre szabadabban, mégis fegyelmezetten használni.
A Waldorf-pedagógia nemcsak ismereteket közvetít, hanem a teljes embert szólítja meg: a gondolkodást, az érzéseket, az akaratot, a mozgást, a kreativitást és a közösséghez való kapcsolódás képességét.